A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
A nyugdíjrendszer nincs közvetlen veszélyben, nem közeleg a nyugdíjkatasztrófa - értékelte a Népszavának nyilatkozva az aktuális helyzetet és a kilátásokat Farkas András nyugdíjszakértő, aki arról is beszélt, hogy miért járnak idén jól a nyugdíjasok.
A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.
Az elszabadult infláció időszakában sem zárult be az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. Az infláció csökkenésével a folyamat ismét felgyorsulhat.
A lengyel elnök aláírta pénteken a 14. havi nyugdíj állandóvá tételéről szóló törvényt - közölték a varsói államfői hivatal honlapján. Mindez azután történt, hogy az őszi választásokra készülő kormánypárt ingyenessé tette az autópálya használatot az országban.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben (I., II., III.) a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (IV. rész)
Módosításokat fogadott el csütörtök éjjel az ellenzéki többségű lengyel szenátus a 14. havi nyugdíj állandóvá tételéről szóló törvényhez, a jogszabály most újból az alsóház (szejm) elé kerül, ahol július elején várható a végső jóváhagyása.
Megkezdődött a jövő évi költségvetés elfogadása, ami a nyugdíjasok szempontjából sem mellékes terveket rögzít. A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze röviden, így például azt is, hogy mekkora lesz 2024-ben a nyugdíjemelés mértéke, várható-e nyugdíjprémium, és mi lesz a 13. havi nyugdíjjal.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
A napokban Orbán Viktor miniszterelnök levélben keres meg minden magyar nyugdíjast, és tájékoztatja őket arról, hogy februárban dupla nyugdíj érkezik - közölte Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott szombaton az MTI-vel.
A héten kapják kézhez a 13. havi nyugdíjat az érintettek, vagyis a 15%-kal megemelt havi járandóság duplája érkezik most az időskorúakhoz. Ezek után adódik a kérdés: mire elég az eddig ismert plusz összeg?
Farkas András nyugdíjguru összeszedte az összes fontos nyugdíjjal kapcsolatos változást illetve tudnivalót, az összefoglaló cikk lényeges elemeit szedtük csokorba.
2022-vel véget ér a nyugdíjkorhatár emelése, így 2023-ban is 65 év lesz. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni 2022 hátralévő részében és 2023-ban; és milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk. Mutatjuk, milyen nyugdíjemelés várható 2023-ban, illetve mit kell tudni a nyugdíjszámításhoz szükséges valorizációs számokról. Összegyűjtöttük továbbá azt is, milyen egyéb dolgokat érdemes tudni 2023-ban és a távolabbi jövőben a nyugdíjak terén.
Az idei első félévben, elsősorban a tavaszi parlamenti választások előtt a kormány mintegy 1600 milliárd forintnyi transzfert juttatott a háztartások számára, vagyis az érintettek jövedelme ennyivel nőtt. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a közelmúltban becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa.
A dolgozó nyugdíjasoknak nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, amely szabállyal az érintettek havonta több milliárd forint adót spórolnak meg, hiszen a több mint három éve bevezetett szabály mellett 75 ezer főről 161 ezerre ugrott a nyugdíj mellett dolgozók száma Magyarországon - hívta fel a figyelmet vasárnapi közleményében a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Friss híreink a háborúról pénteken.
Miközben állítólag katonákat küldtek Oroszországba.
Josep Borrell történelmi lépésnek nevezte a megállapodást.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?
